Berber

A világ lófajtáinak kialakulásában a berber az arab után a második legfontosabb lófajta. A berber leszármazottja, a spanyol ló Európa és Amerika számos, kiváló lófajtájának alapjául szolgált. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az angol telivér kialakításában is résztvett.

TENYÉSZTÉS: Származási helye Észak-Afrika, Marokkó. Feltételezik, hogy a jégkorszak elől megmenekült lovaknak a leszármazottai. Ha ez így van, akkor a fajta egyidős vagy idősebb az arabnál. A két fajta valamikor kereszteződött, de a berber alkata nem emlékeztet az ideális arabra, valamilyen domináns gének miatt. A berber ló moszlim hódítók kiváló hátaslova volt. Napjainkra a fajta sokat finomodott. Bár eredetét biztosan nem ismerjük, az bizonyos, hogy az arabtól lényeges tulajdonságokban különbözik.

JELLEMZŐ TULAJDONSÁGOK: Küllemre nem tetszetős. Csapott fara, mélyen tűzött farka, egyenes feje és koponyaalakulása primitív lótípusokra emlékeztetnek. Az egyenes fej néha kosfej. Ezeken túl a fajtára az őserőt jelző kivételes keménység és életerő, menőkedv és rövidtávú gyorsaság jellemző.

Környezet: Sivatag

Eredet: Időszámítás előtt

Jellege: Arab

Színek: Bármely szín, kivéve tarkát

Hasznosítás: Hátasló

Marmagasság: Méretük 160 cm.

Forrás: Határozó kézikönyvek; Lovak